Jövő májustól az EU-polgároknak még szabadabb az ingatlanvásár

2008-03-11 23:59

Az elmúlt évben az ingatlan-nyilvántartások szerint 4927 külföldi állampolgár összesen 4711 magyarországi ingatlant vásárolt meg - derült ki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium adataiból. A megszerzett ingatlanok tekintetében ez 2006-hoz képest 11,2, míg az EU-csatlakozás idején, 2004-ben külföldi tulajdonba került 5958 ingatlanhoz képest 21 százalékos csökkenést jelent.

Ahogy azonban a minisztérium is felhívja a figyelmet, korántsem biztos, hogy ténylegesen csökkent a külföldiek magyarországi ingatlanszerzése, hiszen a statisztika nem mutatja azokat a uniós állampolgárokat, akik - élve a csatlakozási szerződésben foglalt feltételekkel - immár engedély nélkül szerezhetnek ingatlant. Ezt a vélekedést támaszthatja alá az a tény is, hogy a nem EU-tagországokból érkező ingatlantulajdonosok részaránya a 2006-os 15,8 százalékról tavaly már 20,9 százalékra ugrott. Az így közel sem egyértelmű statisztikákból is az ez évi lesz az utolsó, Magyarország ugyanis 2009. május 1-jén elveszti átmeneti jogát, hogy a tőke szabad áramlása elé gördített bejelentési kötelezettséggel éljen a termőföldnek nem minősülő ingatlanokat megvásárolni kívánó uniós állampolgárokkal szemben.

Továbbra is a németek veszik a legtöbb ingatlant, bár részarányuk 25,27 százalékról 16,95 százalékra csökkent. A második legnépesebb befektetői körnek továbbra is az írek számítanak, igaz viszont, hogy a 2005-ös 12,95 százalékos részarányhoz képest a tavalyi 582 megszerzett ingatlan már csak 11,8 százalékos súlyt ad a zöld szigetről érkező befektetőknek. Míg 2005-ben 367 brit állampolgár jelzett magyarországi ingatlanvásárlást, addig tavaly már 512-en, ezzel ők lettek az elmúlt két év legnagyobb növekedést produkáló befektetői - részarányuk 6,58 százalékról 10,39 százalékra nőtt. Fajlagosan a legnagyobb növekedést ugyanakkor a spanyol befektetők érték el: a 2005-ös 25 tulajdonos után 2006-ban 192-en, tavaly 166-an szereztek magyarországi ingatlant. Az unión kívüli országok közül az egyesült államokbeliek a legaktívabbak: részarányuk két év alatt 2,56 százalékról 3,47 százalékra javult. Az uniós csatlakozás óta a befektetők figyelmének középpontjában egyértelműen a főváros áll: míg az EU-csatlakozás előtt Budapest részaránya csak 17 százalék volt, 2005-ben az ingatlanszerzéseknek már 31 százaléka volt a fővároshoz köthető, tavaly pedig minden tíz, külföldiek által megvásárolt ingatlanból négy (39 százalék) volt budapesti.

Érdekes megfigyelni, hogy míg a németeket leginkább a vidéki ingatlanok, különösen a Somogy és Zala megyeiek érdeklik, a hollandok az elmúlt évben Baranya megyére koncentráltak - a megyei bejelentések 47 százaléka köthető hozzájuk. A spanyolok és az írek viszont nem mozdulnak ki a fővárosból: előbbiek közül mindössze öten vettek vidéki ingatlant, míg az 582 ír tulajdonszerzésből 552 esett Budapestre, de az olaszok 71 és a britek 60 százalékos főváros túlsúlya is egyértelmű. A statisztikákból kitűnik, hogy egyre jelentősebb a magyar ingatlanok külföldiek közötti adásvétele: a tavaly külföldi kézbe került ingatlanok 9,6 százalékának már előző tulajdonosa sem magyar állampolgár volt.

Mentesülési feltételek 2009. május 1-jéig Az ingatlant elsődleges lakóhelyként kívánja megszerezni. Legalább négy éve jogszerűen Magyarországon tartózkodik. A külföldiek 76 százaléka lakást/lakóházat vásárolt, míg 13 százalékuk beépítetlen földterületet. Az üdülők/hétvégi házak részaránya 2, a tanyáké 5 százalékos volt.

Szerző: Nagy László Nándor
Forrás: Napi Online